Nagyon vártuk a tavaszt

A tél és a járványhelyzet okozta hosszú bezártság után, már nagyon vártuk a tavaszt, a napsütést.

Az idősek otthonaira még fennálló zárlat ellenére, több lehetőséget próbáltunk teremteni lakóinknak arra, hogy megfeledkezhessenek az elszigeteltség okozta lehangoltságukról. Nagy örömmel fogadták, hogy ismét beengedhettük a fodrászt. Izgatottan készülődött mindenki, a megszépült frizurákat büszkén viselték.

A húsvét előtti nagyhétre való készülődés, a közös imádságok, elmélkedések a misékbe való bekapcsolódásból sok erőt meríthettünk. Az ünnepekre külön meglepetésként megszerveztük, hogy minden lakónkhoz soron kívül jöhettek látogatók. A családdal való találkozásnak varázslatos ereje van. Mindig új reményt és erőt ad, hogy talán hamarosan feloldhatják a vírushelyzet miatt elrendelt zárlatot.

Mint minden évben idén is megjöttek a gólyák, a „mi gólyánk”. Alig várjuk, hogy a fiókák és szüleik hangos kelepelése betöltse az udvart.

A napsütés a kellemes hőmérséklet mindenkit kicsalogatott az udvarra, ahol kinyíltak azok az első tavaszi virágok, melyeket lakóink, hozzátartozóik és dolgozóink adományoztak. Intézményünkbe is eljött a nyuszi, aki történetesen nagyon szelíd volt, jól tűrte a sok szerető simogatást.