Nyári gyermektábor Máriaremetén

Együtt a "csapat"
Együtt a "csapat"

„Generációk közötti kapcsolatot erősítő program”

A pandémia embert próbáló bezártságát követően, ismét élettel teltek meg a XXIII. János Otthon máráriaremetei házainak udvarai és falai. 2021. július 26-tól, öt napon keresztül tizennyolc gyermek zsivajától volt hangos intézményünk napközben. Volt olyan kisfiú, aki beköltözött a nagyihoz egész hétre, mely rendkívül jó hatással volt az Otthon lakóira.

Minden reggel a Jerikó Ház kápolnájában napindító elmélkedés volt. Reggeli imával indítottunk, keresztény gyermekdalokat tanultunk és mindennap a Fokolare lelkiség egy – egy havi életigéjét elmélkedtük át, melynek kifestőjét délután kiszínezték a gyermekek és a tábor végén hazavitték, hogy a hétköznapokban újra és újra elővegyék az Életigéjét. Az elmélkedések alkalmával átvettük a tíz parancsolatot is. A „kőtábla” a mentálhigiénés munkatársaknak köszönhetően, egész héten figyelmeztett bennünket az alapvető isteni és emberi törvényekre.

Tábornyitó szentmisénk hétfőn volt, a táborzáró szentmise pedig pénteken, ahol Ft. Burányi Roland intézményi lelkészünk egy csodálatos, „gyermeknyelven” bemutatott szentmisét celebrált számunkra.

A tábor napjainak programjai különböző helyszíneken zajlottak. Hétfőn és szerdán, a székhelyen lévő Jerikó és Emmausz Házak lakóival volt közös programja a gyerekeknek. Közös torna, kézműves foglalkozás, kuckóépítés, kavicsfestés. Szerdán a Názáret Ház udvarán találkoztak gyermekeink a demenciával élő lakóinkkal az idősek otthonából és a nappali ellátásból, majd a játszótéren töltöttek vidám perceket. Szent Ferenc Udvarában közösségformáló játékokban vettek részt, gyerekek és idősek egyaránt. A tábor lakók megismerkedtek a kis állatokkal és a terápiás kutyákkal. Csütörtökön a Margit – szigeten töltöttük a napunkat, ahová lakók és gyermekek egyaránt útnak indultunk. Megnéztük a vadasparkot, a gyönyörű természetet és a zenélő szökőkutat, amely minden résztvevőt elbővült. A puha pázsitban fogyasztottuk el ebédünket és indultunk vissza Máriaremetére feltöltődve, de igen csak elfáradva. A pénteki nap lázas készülődéssel telt, hiszen vártuk a szülőket, akik számára ünnepi záróműsorral és fotókiállítással készültünk. A gyerekek előadták a megtanult keresztény gyermekdalokat és a lakókkal közösen, a gyógytornászunk, Niki által betanított zenés tornagyakorlatot. Az ünnep végén elfogyasztottuk a telephelyvezető, Bartók Márti által elkészített fantasztikusan szép és még annál is finomabb „legó – tortát”. A szülők megtekintették a különböző programokon készült fotókat. Minden gyermek ajándék tarisznyát, pólót, keresztény színezőket vihetett haza, melyet mentálhigiénés munkatársaink készítettek számukra.

A gyerekek között új barátságok szövődtek, az idős emberek boldogok voltak, hogy gyermekek vették körül őket. Hálás köszönet a mentálhigiénés csoport minden munkatársának, a telephelyvezetőnek, aki a szervezést végezte és azoknak a fiataloknak, akik diplomájuk megszerzését követően, szabadidejüket erre a közösségi szolgálatra szentelték.

Reményeim szerint, mind a részt vevők, mind a segítők, keresztény lelkületben megerősödve tértek haza.

Életté vált közöttünk Kalkuttai Szent Teréz Anya gondolata: „A szeretet gyümölcse a szolgálat. A szolgálat gyümölcse a béke.”

- Balog Józsefné intézményvezető -