Sajtókonferencia keretében tartották a 2018-ban indult INDA projekt záróeseményét Székesfehérváron és Győrben. A május 22-i eseményeken a megvalósult tervekről és az elért eredményekről tájékoztatták a sajtó képviselőit. Székesfehérváron jelen volt Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Vajda Norbert, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója és Östör Annamária egészségügyi tanácsnok is. Győrben Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, győri megyéspüspök köszöntötte a résztvevőket. Az INDA projektet a Katolikus Szeretetszolgálat konzorciumi partnereivel, a győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézménnyel és a hajdúböszörményi Fazekas Gábor Idősek Otthonával valósította meg.

A 2018-ban indult program célja az volt, hogy a társadalom figyelmét felhívják a demencia problémájára, ezzel elősegítve egyrészt a prevenciót, másrészt az érintettek és családtagjaik életminőségének javítását. A társadalmi érzékenyítő kampányok, tájékoztató kiadványok, az ún. Demencia Információs Órák program sorozat kialakítása, illetve a kisfilmek mind ezt a célt szolgálták.

„A demencia nem szégyellni való, hanem egy olyan állapot, amely az élet velejárója, hiszen az életkor növekedésével a beteg állapot is hosszabban tart. Közösen kell keresnünk az utat, mert a társadalomnak is kötelessége odaállni ezek mellé a családok mellé, a lehető legjobban megoldani ezt a nehéz problémát. Hisz az az ember, aki demenciával él, talán már fel sem fogja a segítséget, csak azt érzékeli, hogy szeretettel és megértéssel veszik-e körül.” – mondta köszöntőjében Spányi Antal megyéspüspök, az INDA program eseményeinek egyik fővédnöke.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia azonnal a program mellé állt, hogy lelki és fizikai segítséget nyújtson az érintett családoknak. „Sajnos az egész társadalom szenved még egyfajta hiányos ismerettel ezen betegségekkel szemben, nincsenek még olyan otthonok, módszerek, amelyek általánosan ismertek lennének. Ezért nekünk most a demens embereket támogatnunk kell, hogy állapotuknak megfelelően helyük legyen a társadalomban. Merjenek kimozdulni, úgy hogy közben biztonságban érezzék magukat, ami természetesen a családtagoknak is fontos. Azt látom, hogy mindehhez nagyon nagy összefogás szükséges.” – mondta Dr. Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.

„A családügyi ágazat részéről nagyon bízunk abban, hogy ezekkel az érintetteken kívül a társadalmat megszólító eseményekkel, kiadványokkal fokozatosan elérjük azt, hogy a betegséget minél korábban felismerjék. Így mind a család, mind a szociális és közegészségügyi rendszer felkészülhet arra a kihívásra, amelyet ennek a betegségcsoportnak a kezelése jelent" - mondta el Dr. Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A politikus kiemelte, hogy a XXI. században a demencia népegészségügyi prioritás – világszerte 50 M az érintettek száma, ez a hetedik a vezető halálokok sorában (WHO), hazánkban mintegy 250 000 embert érint.

Dr. Vajda Norbert, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója szerint az egész társadalmat kell ismerethez juttatni, mert a demencia problémájával mindannyiunknak meg kell tanulnia együtt élni. „Készítettünk egy felmérést, hogy mérjük a saját munkánkat, eredményeinket. Székesfehérváron sok minden történt, például médiakampány, amelyen belül több olyan összefoglaló jelent meg, ami eljutott a város polgáraihoz demencia témában. Ezzel reagáltunk arra a problémára, hogy a demencia tabu, nem beszélhetünk róla. Megnyílt a lehetőség, hogy az érintettek ezt mára ne szégyenként éljék meg. […] Ez a város kiváló példáját adta annak, hogyan lehet erről a betegségcsoportról minél több információt átadni, minél szélesebb körben” – hangsúlyozta, majd beszélt arról, hogy a témában együttműködő szervezetek mellett olyan partnereket is megkerestek, akik munkájuk során találkoznak, találkozhatnak demenciával küzdő beteggel.

Dr. Radnainé Dr. Egervári Ágnes, a projekt szakmai vezetője ismertetőjében elmondta: a demenciát nem egyszerű észrevenni, ha nem ismerjük a rá utaló jeleket, így az esetek nagy részében későn kerül a beteg orvoshoz, ez pedig jelentős mértékben nehezíti a hatékony beavatkozást. A sokkoló diagnózist követően fontos, hogy a közeli hozzátartozóknak – akik évekig a „hátukon” viszik majd a beteget – legyenek ismereteik magáról a betegségről, de arról is, hová fordulhatnak, hol kaphatnak megfelelő segítséget. Ugyanakkor a szakemberek számára is elengedhetetlen tudásuk korszerűsítése, új módszerek alkalmazásának elsajátítása annak érdekében, hogy komplex módon tudják támogatni a betegségben szenvedő személyt és családját, közvetlen környezetét egyaránt. A projektvezető beszélt a Demencia Információs Órákról, amelyek résztvevői jelentősen gyarapodtak a betegséggel kapcsolatos gyakorlati ismeretekben. 12 alkalommal, 12 hónapon keresztül többezres hozzátartozói csoportot mozgattak meg, hiszen aki gondozó, annak önmagát is gondozni kell. Említést tett azokról a szakmai csoportokról, amelyek lokális, települési szinten a demenciával, ill. az érintettekkel, valamint hozzátartozóikkal kapcsolatba lépő szakemberekből jöttek létre, a tudatos és célzott információáramlás kialakítására. Beszélt a középiskolai tanrendbe beépíthető osztályfőnöki órákon használt demencia oktató füzetekről, amelyeket óvódásoknak és kisiskolásoknak is kidolgoztak – hiszen a betegség nemcsak a felnőtteket érinti, hanem a családban élő gyerekekre is hat. „A program akkor éri el a célját, ha egyfajta akadálymentesítést végzünk a demenciával élők körében, ahogy tesszük ezt a mozgás- és látássérültek környezetében is” – fejezte be beszédét a projektvezető.

Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény már korábbi hasonló programokban is részt vett, és most is aktív tagként járult hozzá a gyakorlati megvalósításhoz. Az elmúlt években jó néhány kreatív ötlet és megoldás Győrben született. „Az EESZI konzorciumi partnerként lépett be a projektbe. Ránk jutott a társadalmi érzékenyítés gyakorlati megvalósítása. A témához kapcsolódó filmeket, foglalkoztató füzeteket, és szóróanyagokat készítettünk. Emellett a mi dolgunk volt, hogy ezeket a kiadványokat publikáljuk és elérhetővé tegyük.” – foglalta össze a projekt feladatait Kányai Róbert az EESZI igazgatója. Az INDA program keretében készültek el a demencia betegség fokozatait bemutató kisfilmek is, amelyeknek főszereplője Koltai Róbert Jászai-díjas színművész.

A székesfehérvári sajtókonferenciát Östör Annamária egészségügyi tanácsnok zárta. „Székesfehérvár ma egy gazdaságilag erős, jól fejlődő város. Éppen ezért fontos számunkra, hogy akik ehhez az alapot nekünk megteremtették, az itt élő idősek szeretetben, megbecsülésben éljenek. Ha betegséggel, demenciával küzdenek, a betegek és családtagjaik olyan ellátáshoz jussanak, olyan gondoskodásban részesüljenek, amelyek méltóak az élethez.”

Bár a három éves 300 millió forint költségvetésű program hivatalosan befejeződött, a tudásbővítést és a társadalmi érzékenyítést folytatni kell, emelték ki a projekt résztvevői.

Fotók: O. Jakócs Péter