Az idei esztendőben, a hejcei plébániát is ellátó vizsolyi plébános, Zsova János felkérésére Burányi Roland, a Szeretetszolgálat lelkésze mutatta be az ünnepi koncelebrált szentmisét és volt az ünnepi szónok is.

A szentmise elején Dr Vajda Norbert a katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket és buzdított közös imára.

Roland atya beszédében a keresztről, mint tanítónkról és nevelőnkről elmélkedett. Kiemelte, azt az alapvető tényt, hogy mindenkinek az életében vannak az életkorral, az egészséggel, a családdal, a munkahellyel a megélhetéssel járó nehézségek, amelyek által Krisztus nyomdokaiba szegődik a fájdalmak útján. Akarva akaratlanul, de kereszthordozóvá lesz.

Mivel az Úr keresztjéhez hasonlóan a mieink is nehezek és súlyosak, természetes, hogy megrettenünk, félünk és menekülnénk tőlük. Ahogy a keresztúti ének is mondja: „De én még is csúnyán restül vonakodom a keresztül. „A hívő ember azonban tudja, hogy ezeket nem spórolhatja ki az életéből és nem menekülhet egy életen át.

A kereszt emlékeztet gyengeségünkre, kicsinységünkre, „széltől lengetett nádszál” mivoltunkra. Arra, hogy rászorulunk Istenre.

A kereszt emlékeztet arra is, hogy összeköt és testvérré tesz minden embert és népet, hiszen a nehézségek és szenvedések ugyanazon útjain járunk. Ezáltal mindnyájan együtt alkotjuk a kereszthordozók népét. És főleg Európa ezen fertályán a hasonló, hányattatott sorsú népek nem konkurensei egymásnak. Éppen ellenkezőleg a történelmi tragédiák okán a kereszt az a közös nevező, amely egybefűzi őket.

A szónok emlékeztetett arra is a szeptemberi Mária – ünnepek kapcsán, hogy a kereszthordozásban Mária nekünk is példaképünk, hiszen onnantól kezdve, hogy igent mondott Isten akaratára, az ő számára is megnyílt az a Via Dolorosa, amelynek a végállomása a Golgota volt, amikor Szent Fiának holttestét karjában tartotta.

XVI. Benedek emeritus pápa egy régebbi beszédéből idézve Roland atya kiemelte, hogy Krisztus keresztje egyrészt szörnyű eszköz, mert megmutatja milyen gonosz lehet az ember. Másrészt azt is láthatóvá teszi, hogy mily nagy és felfoghatatlan az Isten ember iránti szeretete.

Végezetül a vendég atya több, az életből vett példán át szemléltette azt az alaptapasztalatot, hogy mások keresztjének árnyékában a mi keresztünk eltörpülhet, vagy rájövünk, hogy nem is létezik.

A szentmisét követően a papság és a hívek a Szeretetszolgálat jóvoltából egy szeretetlakomán és a hejcei kastélyt bemutató sétán vehetett részt.