Csodás napra ébredtünk 2017. július 8.-án, az Otthon immáron 9. alkalommal rendezte meg a CSALÁDI NAP-ot. „Újra itt van a nagy csapat” - énekelték együtt lakók és dolgozók - az igazgatónő a köszöntőjében hangsúlyozta, hogy nagy öröm és büszkeség, hogy ennek a nagy csapatnak részese lehet. A valahová való tartozás érzése megnyugvást, biztonságérzetet ad az embernek. Minél több időt töltünk el együtt, annál szorosabban kötődünk a „csapathoz”, amely lassan már családdá érett. Azt mondják, amikor az ember megöregszik, csendre és nyugalomra törekszik, de van az évben ez az egy napunk, amikor a csend helyét átveszi egy mozgalmas, eseménydús és színes nap, amit családi napnak  nevezünk. Fontos nekünk ez a nap, mert emlékeket gyűjthetünk, és ettől lesz szebb és vidám az életünk. A családi napot szenteljük egymásnak és legyen ez mindannyiunk számára felejthetetlen ajándék. Számos előttünk álló pillanatot szokványos napnak látunk csupán, de mindannyiunknak megadatik a lehetőség, hogy különlegessé tegyük. Ezt követően együtt imádkoztunk Ágota nővérrel, kérve a jó Isten áldását Mindnyájunkra és az előttünk álló csodás napra.

Első műsorszámként St. Martin – Halleluja című dallamára közös „táncot” adtak elő kerekesszékes lakóink a dolgozókkal. Megható pillanatban volt részünk, ahol szem nem maradt szárazon!!! Mindig nagy büszkeséggel tölt el, amikor lakóink megmutathatják tehetségüket: versekkel, énekkel, zenével köszöntötték az egybegyűlteket. Minden családi napunkat valamilyen jeles naphoz-eseményhez igazítottuk, a mai napon a Katolikus Szeretetszolgálat és az Otthonunk történetét ismerhették meg a kezdetektől egészen napjainkig. Az életben vannak nagy pillanatok - és így volt ez az Otthon életében is - ahogy a kollégákkal próbáltuk felidézni a múltat, nem események vagy dátumok jutottak eszünkbe, hanem arcok és nevek. Az „Életfánkról" sok levél lehullott, de nincs olyan levél, amelyről ne tudnánk órákig beszélgetni. Az évek múltak és mi naponta megújultunk! „HIT látja a láthatatlant, elhiszi a hihetetlent, és eléri a lehetetlent!”  

Az életben vannak nagy pillanatok, és mi igyekszünk mindent megtenni, hogy ezt minél többen megérezzék, megéljék, megtapasztalják, bár azt mondja az írás, hogy az életben a legszebb és legjobb dolgokat nem lehet látni, sem megérinteni,  ezeket a szívünkkel kell érezni, mert „jól csak a szívével lát az ember”. Az Igazgatónő emléklapokat adott át azoknak a lakóknak és dolgozóknak, akik a kezdetektől fogva részesei voltak az otthon életének. A mi utunk kezdete szorosan összekötődik a Szent Benedek Leányai Társaság Szerzetesrend megalakulásával – erről Ágota nővér mesélt. Mindeközben készült a finom ebéd, a vállalkozó kedvűek megtapasztalhatták az alkotás örömét: kézműveskedhettek, origamizhattak.

Mindenki nagy örömére az idén is eljött hozzánk a Bársony Lovas udvar lelkes csapata. Lehetőség volt lovaglásra, pónik simogatására. Közös zenés és vidám tornán is részt vehettek az érdeklődők.  „A mozgás a király. A táplálkozás a királyné. Együtt övék a királyság."  Királyságot ültünk bizony mi is! A finom ebéd elfogyasztása után folytatódott a műsor, lakóink fakadtak dalra bemutatva, milyen is a falu végén a kurta kocsma. Szállt a dal, a nevetés! Hagyomány már szintén Nálunk, hogy a dolgozók is bemutatják „tudományukat”, hogy nemcsak gondozni és ápolni tudnak, hanem szívesen mókáznak, táncolnak, ami most nem igazán tánc, hanem táncos torna volt, ahol keveredett a múlt a jelennel.    

Ezt követően a szórakozásé, a közös beszélgetésé volt a főszerep, a hangulat a tetőfokára ért, közösen táncoltak énekeltek hozzátartozók, lakók és dolgozók.„Kell a játék, kell az ünnep, úgy kell, mint a lágy kenyér Hosszú órák elrepülnek és a jó kedv égig ér!” A mai családi nap is sikeres volt, jól zárult! Ha az emlékek egy-egy gyöngyszemek lennének, amit ha összefűznénk, a végén szép gyöngysort kapnánk. Reméljük, hogy ezzel a Családi nappal is hozzájárultunk a gyöngysoruk készítéséhez. A visszajelzések alapján úgy gondoljuk sikerült!