Augusztus 15-e: Nagyboldogasszony ünnepe

A legfontosabb Mária-ünnep. Keleten már az 5. században megünnepelték, de az egyház nyugati részén is hamar, a 7. századtól kezd elterjedni.

Hazánkban államalapító királyunk, Szent István vezette be, jelentőségét növelve, kiemelve azon gesztusával, hogy ezen a napon ajánlotta fel az országot a Szűzanyának, az ő oltalma alá helyezvén azt.

Mit is ünneplünk ezen a napon? Egy teljessé lett életet. Az, akit Isten megkímélt a bűntől, megóvta a halál pusztító következményeitől, testestől-lelkestől felvétetett a Mennybe. Az, aki egész életében Istennek és Istenért élt, élete végén megkapta azt a lehetőséget és ajándékot, hogy egy örökkévalóságon át Istennel lehessen. Ez az ünnep a reménységet is jelenti a hívő ember számára, hiszen hisszük és reméljük, hogy földi életünk után mi is elnyerjük Isten színelátásának örömét.

Ez a nap több katolikus országban is állami ünnep, vagy munkaszüneti nap (pl. Olaszország).

Az ünnep jelentőségét az is híven tükrözi, hogy több püspöki székesegyháznak, vagy jelentős templomnak is ez a titulusa (pl. az esztergomi bazilika, a kalocsai főszékesegyház, vagy a Mátyás-templom).