Május 25-én a Katolikus Szeretetszolgálat szervezésében szakmai továbbképzésre és tapasztalatcserére került sor a terápiás munkatársak részvételével.

A szakmai nap az új ismeretek elsajátítása mellett lehetőséget biztosított a terhek letételére és a lelki töltekezésre, valamint a tapasztalatok megosztására, cseréjére.   A résztvevőket köszöntötte Dr. Vajda Norbert a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója, aki elmondta, hogy azért tartja fontosnak az ilyen alkalmakat, mert lehetőség nyílik a személyes találkozásokra, valamint a szakmai és egyéni fejlődésre is. Köszöntőbeszédében kitért a szakmai nap választott témáira is.   

A szakmai nap három téma köré csoportosult. Juhos Imre a Katolikus Szeretetszolgálat munkatársa, mentálhigiénés szakember beszélt az életünkben jelenlévő elvárásokról, az értő figyelemről, és az újra és újra felbukkanó konfliktusokról.

Az elvárásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy azok szinte életünk első pillanatától kezdve megjelennek és meghatározó szerepet töltenek be. A felszínen és a mélyben egyaránt formálják kik vagyunk és kivé válunk a jövőben. Az elvárásokat nem iktathatjuk ki teljesen, mert az káros lenne mind egyéni, mind a közösségi életünket illetően. Nem mindegy azonban, milyen elvárásoknak próbálunk megfelelni és milyen mértékben. Az előadó megkülönböztette a külső és a belső, önmagunkkal szemben támasztott elvárásokat. Hangsúlyozta, akik igazán szeretnek minket, azok inkább boldognak akarnak látni, mintsem hibátlannak! Az elvárások megkülönböztetésében nagy segítség lehet számunkra az értékeink tudatosítása. Mert az értékek azt írják le, milyen ember szeretnék lenni, hogyan szeretnék bánni magammal, másokkal és a körülöttünk lévő világgal. Éppen ezért válasszuk külön az értékeket a céljainktól. Ez azért fontos mert a céljaink a körülményektől függően változhatnak, távolabb kerülhetnek tőlünk, az értékeinket azonban ekkor is megőrizhetjük és kifejezésre juttathatjuk a tetteinken keresztül. 

Az értő figyelem kapcsán az előadó elmondta: a valódi, értő figyelem az emberi kapcsolatok egyik legfontosabb építőköve. Ha figyelmet adunk és kapunk, azzal új utak nyílhatnak meg előttünk nemcsak a másik személy, de önmagunk megismerésében is. Igazán figyelni azonban nem könnyű – és minél kevesebbet gyakoroljuk, annál nehezebb lesz. Vannak, akik azt gondolják a másiknak teret adni azt jelenti, hogy udvariasan megvárják, amíg a beszélgetőpartnerük becsukja a száját, és akkor végre ők jöhetnek. Azok pedig, akik gyakran vágnak a másik szavába és fejezik be helyette a mondatait vagy veszik át a beszélgetés irányítását, a legtöbbször azt hiszik, ez pusztán előzékenység, amivel meggyorsíthatják a társalgás menetét. Figyelem nélkül azonban nincs megértés, a megértés nélküli élet és a megértés nélküli kapcsolatok talaján viszont egy szempillantás alatt szárba szökken a magány.

A szakmai nap harmadik témája a konfliktus volt. Senki sem szereti a konfliktusokat, mert rossz élmény kapcsolódik hozzá. Veszekedés, feszültség, hangos szóváltás, személyeskedés. A jellem viszont a konfliktusok megélésén és megoldásán keresztül kovácsolódik ki. Nem a konfliktusnélküliség, hanem az azzal való méltó, megfelelő megküzdés az, amire törekednünk érdemes.

Az előadó az egyes témákkal kapcsolatban sok személyes és szakmai példát osztott meg a hallgatósággal. Minden egyes előadást egyéni és páros gyakorlat követett. A szakmai nap összefoglalásaként pedig csoportfoglalkozásra került sor.